Ismételten pasiügy, mint az már megszokhattad Kedves Conrad... Na meg ha még netalántán más is ráakadt volna ezen irományokra..
Node.. Kezdjük ott, hogy Sunshine révén megismertem egy nagyon szép szemű fiatalembert. 20 éves, kedvenc kollégiumom városában lakik és most nevezzük Samnek. Szóval nem most ismertem meg, de mostanában egyre többet találkozgatunk. Ahogy érzem, ő már közelebbnek érez magához, mint szimpla barátot, mondjuk ez még nekem furcsa, hisz nem ismerjük egymást igazán. Nos állítólag Ő most az én párom.
De én nem érzem, hogy lenne valakim. Lehet, nem vonzódom eléggé hozzá, vagy nem akarok senkit úgy igazából. Mert amikor vele vagyok, jól érzem magam, de ahogy elköszönünk egymástól, egyből más pasik jutnak eszembe. Lásd Patrik. Ma is nagyon sokat dumáltunk, jól éreztük magunkat, szívtuk egymás vérét, nagyon jól elszórakoztunk egymással. De csak visszafogottan. Bár mi számít visszafogottságnak. Nehéz volt kibírni, hogy ne essünk egymásnak. De most megnyugodhatok, elment haza, és így hátha le bírok nyugodni, hogy nem látom.
Jó volt beszélgetni Veled Conrad, remélem tudtam segíteni a kérdésed eldöntésében, bár ahogy ismerlek rágod még magad rajta egy darabig :) És óvatosan nézz legközelebb olyan célozgatósan, mert sokan észrevették, hogy valami van, és még a végén összehoznak minket. Csak nem akarom hogy kellemetlen helyzetbe legyél miattam. No csók mindenkinek..
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.