Apróságok az életemből

Nos. A gólyatábor idén augusztus végére esett, mert az eredeti időpontra kevesen tudtak volna eljönni. Így a SZIN után szabadon eltölthettem egy hetet szeretett városomban. Alig vártam hogy odaérjek, szerencsére szereztem fuvart is: Sena és az édesanyja átvittek.  Az első nap volt egy rövidke megbeszélés a csapatvezetők és a segítők között, estére pedig egy játékos vetélkedőt terveztünk- főiskolás módra.

Az esti vetélkedő alatt egyre jobban megismertem a kisgólyáimat, előre kinéztem magamnak, kiket szeretnék a csapatomba, egy-kettő be is jött :) A vetélkedő után elvonultunk egy helyi szórakozó egységbe, ahol sajnos háromszor is ránk hívták a rendőröket, így gyorsan távoznunk kellett. Hazatereltük őket, és a kollégium aulájában folytattuk a bulizást. Másnap következett egy majd 4 órás gyalogtúra, alig vártuk hogy a kijelölt helyre érkezzünk, erre még az ebédnek valót is nekünk kellett megpucolni.. Majd az ebéd után itt is egy vetélkedő zajlott le, ezután elindultunk haza a kollégiumba -immár busszal. Este ismét buli következett, immár a koliudvaron található sátorban. Minden este elég jól sikerült.

Az utolsó este, már elég kevesen jöttek le bulizni, mindenki elfáradt. Sokat táncikoltunk, majd egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Ádámmal beszélgetek. Meghívott egy italra, így megköszönvén a segítségemet. Már a többi etén is sokat beszélgettünk, mert mi maradtunk mindig pakolni, de nem vettem komolyan, ahogy akkor este sem. Elkezdtünk együtt táncolni, majd egyszer csak megcsókolt.. Tudtam hogy nem jó ötlet, de belementem. A buli után elmentünk aludni, nem történt semmi. Másnap ahogy felkeltem, megnyugodtam, hogy ez egy egy estés dolog volt. De ő újra megcsókolt, megfogta a kezem, sőt még a cuccaimat is vitte.. Aztán a hétvégén nem beszéltünk, Ő ugyanis Vajdasági. Ám hétfő este jött egy sms, hogy szia hogy vagy Ádám vagyok. Meglepődtem, és válaszoltam. Ez az sms-csata eltartott majd másfél hónapig. Sokszor átmentem hozzá, illetve ha  felénk járt, szólt és találkoztunk. Nagyon jól éreztem magam vele, megmutatta egy olyan arcát nekem, amit másoknak nem szokott. Ám egyszer már nem írt, és csak ritkán válaszolt. Már én sem kezdtem neki írni többet. Egyik nap záporoztak a telefonhívások és az üzenetek, hogy Ádám Enikővel van, kézenfogva járkálnak, csókolóznak az egész suli előtt. Olyanok írtak és hívtak, akikre nem gondoltam volna hogy számíthatok. Viszont egy két ember, akitől elvártam volna, nem szólt, és ez rettentően rosszul esett. A lényeg hogy a gólyabálon sikerült elbeszélgetnem Ádámmal. Először is sose bókolt még ennyit, mint akkor, mert bálhoz illően szépen kiöltöztem, bár egy kicsit merészre vettem a figurát. A lényeg az hogy összehazudott valamit mentségül, én meg elhitettem vele, hogy bevettem a meséjét. Örüljön csak. Nagyon zavarta hogy nem vágtam ki a hisztit, hanem mindvégig higgadt maradtam. Zavarta hogy nem érhet hozzám, a többiek pedig igen.. Mindent lelehetett olvasni az arcáról.. 

Aznap este történt még más is. Patrik még egyszer régen közeledett hozzám, gondoltam aznap megteszem én a megfelelő lépéseket, és hát hiába voltam bátor, nem jártam sikerrel nála. Így esett, hogy Deniéknél aludtam. Vagyis Denivel. Egész este csókolóztunk, és lehet több is történt volna, de ránk nyitottak én meg berezeltem, mert Geri volt az. Azóta Denivel rengeteget beszélünk, és úgy érzem kezd is kialakulni valami köztünk.. de ezt majd máskor írom meg.